2010. március 26., péntek

13. és 14. hónap, avagy a fognövesztés non plusz ultrája







Irtó lusta naplóíró vagyok, mint látszik. Sajnos ez köszönhető annak, hogy igen csekély az életerőm mostanság. Richárd úrfi fogat növeszt és ez nála éjszaka 1-2 óránkénti keléssel és vonyítással jár. Már jónéhány kencét és fájdalomcsillapítót kipróbáltunk... inkább kevesebb, mint több sikerrel. 2 azaz kettő hónapja nem aludtunk egy jót. Most a gyerek durmol, én is akartam, de az egyik szomszéd, aki épp most döntött úgy hogy tésztaszedőt csinál a lakásából, nekiállt fúrni. Köszönjük Emese!






Az elmúlt két hónapban Richárd növögetett, hízogatott, fogalmam sincs hogy mennyit, mert már nem mérjük és védőnőhoz se hurcoljuk havonta. Majd a 15 hónapos oltásnál úgyis megmérik. Szóval paraméterek: kb 10 kg és kb 80 cm.






Tudományok: gajdolás (még mindig számunkra érthető szavak nélkül), mutogatás, kisautó tologatás, visszagurítás anyának, menés fel alá a lakásban és egyre bátrabban a szabadban is. Pár napja játszóterezünk, hintázás kavics és homoktapizás, gyűjtögetés a program. Meg újra találkozunk ismerősökkel, így gyorsabban telik a délután apa nélkül. Már csak egyszer alszik. Jó esetben 2 órát. Képeskönyvnézegetés fél percig köti le, utána kiveszi a kezemből és ő lapozgatja vagyis inkább gyúrja ezerrel. Kedvenc elfoglaltságai közé tartozik a cipekedés. Másfél literes üditő, kimustrált tepsi, vödör bármi csak jó nagy legyen. Aztán lehet a földhöz vagdalni és zajongani vele. Erre a tepsi különösen alkalmas. A gyermek szociálisan is fejlődik. Szélesen mosolyog jóformán mindenkire és villogtatja a csodás kék szemeit. Evés továbbra is problémamentes.... amíg éhes a gyerek és elég gyorsan lapátolom neki a kaját. Ha kevésbé éhes már, akkor belenyúl a kanálba és keni szét az ételt. Darabos kaját szépen eszi egyedül, de résen kell lenni, mert betolna egyszerre sokat is, amit aztán nem bír elnyammogni és fuldoklik tőle (apja nem is meri etetni szendvicskatonákkal).






És túl vagyunk az első betegségen is. Az egész családon végigsöpört egy hányós fosós. Zoli kezdte, aztán Ricsi hányt egyik este és fo.sott másnap. Aztán én zártam a sort. Na most megtudtam mi az igazi aggódás. A gyerek olyan gyenge volt, hogy leginkább feküdni akart, rongybabásat játszott. Szóva volt két rettenetes napunk. Ennek több mint egy hete, a gyereken semmi se látszik. Én talán fogytam kicsit, mert enni azt nem bírtam napokig rendesen.






Hát röviden ennyi. Semmi eget rengető nem történt, "csak" cseperedik a gyerek, okosodik és még mindig olllllyan széééép.

2010. január 25., hétfő

Az első szülinap







Bármíly hihetetlen Richárdunk betöltötte első életévét. Irtó gyorsen telik az idő. Szülinapi bulija "csak" amolyan családi zsúr volt. Itt volt nagyija, Hugiék és Szilvi. Neki már persze ez is sok. Most sokkal jobb hangulata volt, mint karácsonykor, köszönhető ez a saját pályának illetve, hogy aludt délelőtt rendesen.






A torta saját készítésű csokitorta volt. A várakozásokkal ellentétben Ricsi nem tapicskolt bele, mint a rendese egyévesek szoktak, hanem csak megsímogatta. Természetesen meg is kóstolta. A gyertya elfújástá anya végezte, mert Richárd nem hajlandó utánozni a szüleit és megtanulni ilyen fontos dolgokat.






Az ajándékok: anyutól kapott egy aranyláncot és egy medált, ami apué volt. Minden unoka a keresztelőjére kapja, lévén, hogy Ricsinek egyelőre ilyenje nem lesz, kapta a szülianpjára. Ritáéktól egy doboz nagy kockás legót kapott, ami még egyelőre nem kerül elő, mert szétdobálná a darabokat, mielőtt megtanulná összerakni, pár hónap múlva elővesszük. Szilvitől FP-s fürdőjátékot használt... készségfejlesztőt. Nos fejleszti ő a készségeit vele, csak a használati utasítást nem olvasta hozzá, úgyhogy alternatívan használja: a feltapasztott gumitappancsos cuccot próbálja lerángatni, ahova vizet kell tölteni azt pörgeti stb. Ugyancsak alternatív módon használja a szülőktől kapott járássegítő taligát. Négykézláb tologatja, felborítja, belemászik csak épp állva nem tologatja valami sokat... bár már tulképp megy ő enélkül is pár lépést.






Ha már itt tartunk, tudományok: evésben még mindig jók vagyunk. Gyakorlatilag már azt eszi amit mi, csak aprítva általában, de rágni is tud, csak néha lusta és egyben nyeli le az orsótésztát, úgyhogy ezt még aprítjuk. Pár napja megtanult egyedül inni a csőrös pohárból. Ennek köszönhetően vedel. Az eddigi kb. 2-3 deci helyett több mint fél liter víz és tea fogy. Ennek mi nagyon örülünk. Dumagép az is megy, csak épp semmi értelmes szót nem mond, és nem használja ugyanazt a szót ugyanarra a dologra. De sebaj, még marhára ráér. A járás is alakul. Egy kezét fogva símán mászkál, egyedül is megy akár 5-6 lépést, csak még nem jött rá az ízére, úgyhogy sokkal jobban szeret négykézláb. Vigyorgás, grimaszolás, köpködés azok is nagyon mennek. Szülinapján annyira kacagott azon, hogy Álmos és Szilvi labdáztak, hogy zengett tőle a lakás, mindenki odavolt. És persze mindenhol mindenki megjegyzi, hogy milyen szép. A pékségben a lányok nagy kedvence, mindig kap pogit vagy túrórudit. Na ez utóbbit imádja, tiszta extázisba kerül ha meglátja a jellegzetes pöttyös csomagot.






Paramétereket még nem tudok, mert délután megyünk védőnőhöz. Kíváncsi vagyok.