Bármíly hihetetlen Richárdunk betöltötte első életévét. Irtó gyorsen telik az idő. Szülinapi bulija "csak" amolyan családi zsúr volt. Itt volt nagyija, Hugiék és Szilvi. Neki már persze ez is sok. Most sokkal jobb hangulata volt, mint karácsonykor, köszönhető ez a saját pályának illetve, hogy aludt délelőtt rendesen.
A torta saját készítésű csokitorta volt. A várakozásokkal ellentétben Ricsi nem tapicskolt bele, mint a rendese egyévesek szoktak, hanem csak megsímogatta. Természetesen meg is kóstolta. A gyertya elfújástá anya végezte, mert Richárd nem hajlandó utánozni a szüleit és megtanulni ilyen fontos dolgokat.
Az ajándékok: anyutól kapott egy aranyláncot és egy medált, ami apué volt. Minden unoka a keresztelőjére kapja, lévén, hogy Ricsinek egyelőre ilyenje nem lesz, kapta a szülianpjára. Ritáéktól egy doboz nagy kockás legót kapott, ami még egyelőre nem kerül elő, mert szétdobálná a darabokat, mielőtt megtanulná összerakni, pár hónap múlva elővesszük. Szilvitől FP-s fürdőjátékot használt... készségfejlesztőt. Nos fejleszti ő a készségeit vele, csak a használati utasítást nem olvasta hozzá, úgyhogy alternatívan használja: a feltapasztott gumitappancsos cuccot próbálja lerángatni, ahova vizet kell tölteni azt pörgeti stb. Ugyancsak alternatív módon használja a szülőktől kapott járássegítő taligát. Négykézláb tologatja, felborítja, belemászik csak épp állva nem tologatja valami sokat... bár már tulképp megy ő enélkül is pár lépést.
Ha már itt tartunk, tudományok: evésben még mindig jók vagyunk. Gyakorlatilag már azt eszi amit mi, csak aprítva általában, de rágni is tud, csak néha lusta és egyben nyeli le az orsótésztát, úgyhogy ezt még aprítjuk. Pár napja megtanult egyedül inni a csőrös pohárból. Ennek köszönhetően vedel. Az eddigi kb. 2-3 deci helyett több mint fél liter víz és tea fogy. Ennek mi nagyon örülünk. Dumagép az is megy, csak épp semmi értelmes szót nem mond, és nem használja ugyanazt a szót ugyanarra a dologra. De sebaj, még marhára ráér. A járás is alakul. Egy kezét fogva símán mászkál, egyedül is megy akár 5-6 lépést, csak még nem jött rá az ízére, úgyhogy sokkal jobban szeret négykézláb. Vigyorgás, grimaszolás, köpködés azok is nagyon mennek. Szülinapján annyira kacagott azon, hogy Álmos és Szilvi labdáztak, hogy zengett tőle a lakás, mindenki odavolt. És persze mindenhol mindenki megjegyzi, hogy milyen szép. A pékségben a lányok nagy kedvence, mindig kap pogit vagy túrórudit. Na ez utóbbit imádja, tiszta extázisba kerül ha meglátja a jellegzetes pöttyös csomagot.
Paramétereket még nem tudok, mert délután megyünk védőnőhöz. Kíváncsi vagyok.
