Félszülinap, nyaralás

Bizony bizony. Rohan az idő. Richárd fél éves lett. Hivatalos paraméterei: 7010 gramm, és 67 cm. Amiket tud: négykázlábra áll (bocsi négykéztérd, a Hugi mondta ez a hivatalos neve ennek a póznak), kiül oldalra és egy kézzel támaszkodik, valamint kinyújtja a lábát és négykézlábra áll, nyusziugrásban közlekedik (elég gyorsan), hangoskodik, hisztizik. Amit eszik: kb. 90% anyatej, ezen kívül barack, alma, krumpli és most kezdjük csak igazán. Nagyon szépen eszik egyébként, nyitogatja a száját és nem köpköd (na jó ha anya finit kotyvaszt akkor miért is tenné).

És voltunk Szigetszentmártonban telkezni egy hetet. Ez volt a nyaralás. Apa nem igazán élvezte, nem bírja a meleget és a legyeket. Manócska annál inkább. Pancsolás, nagy alvások a babakocsiban, na meg hétvégén még jött két rajongó (nagynéni és nagymami) volt ki dajkálja. A viharokat átaludta majdnem, én nem. Elég zaklatottak voltak az éjszakák, úgyhogy itthon pihenjük ki a nyaralást. Próbáljuk átvészelni a kánikulát: séta délelőtt délután meg pancsolás a kádban, redőnyök lehúzva.

Jaaa és Manó önveszélyes lett, ezért felállítottuk a járókát. Szóval ha egy pillanatra is kimegyek a szobából Ricsi megy a dutyiba. Elég jól viseli, eljátszik ott is szerencsére.

Csak szundizni ne kéne...

Drága kisfiam még mindig nem szeret nap közben alukálni. Pedig álmos, és nyűgös ha nem alszik kicsit nap közben. Viszont amikor leteszem ágyikójába és detektálja, hogy itt most nem játékról van szó először csak halkan, majd egyre hangosabban kifejezi nemtetszését. Nja meg tudom érteni. Egy komoly öt és fél hónapos férfinak annyi fontos tennivalója van, hogy feleslegesnak érzi a szundizást: össze kell gyűrni a popsitörlős zacskót, el kell kommandózni az íróasztalig, hogy ott jól beverhesse a fejét, meg kell rágcsálni mindent ami a keze ügyébe kerül, különös tekintettel a lábujjaira, és egyáltalán gyakorlni kell a ficergést mocorgást.

Készülünk jövő héten telkezni egy kicsit. Z. már most mondja, hogy tuti rosszul fogja érezni magát és különben is utálja az egészet és csak itthon tud pihizni. Szóval csak érzelmi zsarolással tudtam kiharcolni az az egy hetet: ne miattam menjünk, hanem a gyerek miatt, hogy ne a panelba legyen mááá egész nyáron. Ja és a telken egy összkomfortos ház van, a kábeltévé és a net az amivel kevesebbet tud, mint a lakásunk.... nekem tényleg pihenés ott lenni ... a pasit meg nem értem.

Zenebölcsi, két fog, erzsébeti bandázás, forgás kúszás mászás

Így jár aki ritkán blogol... egy hozzászólásba kell belesűríteni több nagyon fontos izgalmas eseményt. Vegyük akkor nagyjából kronológiai sorrendbe:

Richárd 5 hónapos és 2 napos korában kinövesztette első fogát rá egy hétre a másodikat is. Érdekes módon a gyermek nem a fog áttöres előtt nyűgös, hanem utána (ő még nem olvassa a szakkönyveket).

Kb. ezzel egy időben a ded megtanulta a hátról hasra fordulást is, négykézlábra áll és valami kúszás és mászás kombinációjával tud haladni. Ennek köszönehtő, hogy nem lehet egyedül hagyni, mert felderít és mindent megnyalogat ami az útjába kerül, szóval semmi sincs biztonságban kutyus magasságban.

Társasági életünk is zajlik. Múlt szerdán zenebölcsiben voltunk Kamilkáékkal, Sesesziékkel és Pattikáékkal. Manóci jól viselte, szokásos megfigyelő magatartását vette fel. Énekelgettünk körbejárkáltunk, nekem tetszett Ricsi pedig nem tiltakoztunk, úgyhogy megyünk még :-)))

Aztán csütörtökön voltunk odaát Erzsébeten bandázni, közösen tologatni. Nagyon jó volt egyet bandázni Siáékkal, Aithráékkal, Kamilkáékkal és Sia tesóékkal. Ricsi majdnem végig szunyált... szóval ő még nem igazán társasági lény... na majd edzük.